|
|
|
2008-02-08 09:47:27, péntek
|
| |
| |
(Fél)katonai alakulatok az oroszországi, magyar hadifoglyokból ...
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezttséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
A történelmi Magyarország területéről kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba. Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iaprban, a bányászatban és a mezőgazdasáégban. A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősoraban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a haractérr3, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt. A hatalomátvlétel után, amikor a hadifoglyok visszanyetrték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai lakulatokat szeraveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna. Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogáyn József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldoskérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanás mellett 1918 okt. 23-án meglakult a diáktanács. A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács. Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták: ,, a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát. Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
Kommunista ,,Lenin fiúk"
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba.
A forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-i rendeltével a karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátására létrehozta a Vörös Őrséget. Kifejezetten politikai célokra.
A leghírhedtebb közülük egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az un. ,,Lenin fiúk". Fekete bőrruhában(!) állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanáyztak a Teréz körút és az Oktogon sarkánál lévő, volt Batthyány-palotában.
A különítmény tagjai mintegy tucatnyi, közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására vagy minden parancs nélkül.
Az ellenforradalminak nevezett szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységét Korvin Ottó irányította.
A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi kormányzótanácstól. Könyörtelen és hidegvérű elszántsággal, ,,a cél szentesíti az eszközt" meggyőződésével tett eleget a megbízatásának.
Különvonatával, amelyet ,,halálvonat"-nak neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal ,,rendet" teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at közönséges bűncselekmény miatt.
A Tanácsköztársaság bukását követően a Nemzeti Hadsereghez tartozó Prónay-, Otenburg-, és Madary fővezérek vezette osztagok tisztogatásba kezdenek az 1919. aug. 19-én kiadott rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkeztek a vörös terror végrehajtói fölött.
1920. ápr. 11-én a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra.
1920. jun. 4. A trianoni békediktátum alapján, Magyarországot a kollektív bűnösség elve alapján büntették. Elveszíti területének és azok lakóinak több, mint kétharmadát!
Pedig, mint a fenti adatok is bizonyítják, nem a nép kezdeményezte a háborút és a kötelező hadrafoghatóság miatt teljesíteni kellett a behívó parancsot. Éppen ezért, vissza kell utasítani a kollektív bűnösség elvén alapuló vádat!
Vitézek
1921. aug. 21. a Vitézi Rend létrehozása - Horthy elképzelése alapján. Ez a katonailag szervezett Vitézi Rend a hadi kitüntetéseket szerzett , érdemdús paraszti sorú személyekből és leszármazottaikból állt. Az elidegeníthetetlen és a legídősebb fiú által egy tagban örökölhető vitézi telek nagysága tiszteknél 150-500 kat. hold, legénységi-altiszti állományúaknál 10-15 kat. hold volt.
A Rend első vezetőit Horthy 1921. május 22-én avatta fel a Várpalota Zsigmond-kápolnájában. A további esztendőkben évente, majd kétévente a Margitszigeten zajlott le a szertartás. 1943. elején 4342 tiszti vitéz, 11189 legénységi vitéz és 8000 vitézi várományos volt.
1944. október 15-én a vitézek nem sereglettek bajba jutott főkapitányuk oltalmazására. Igaz, a Legfelsőbb Hadúr nem is mozgósította őket. Tudta, nem számíthat rájuk. Sokan közülük felesküdtek a ,,bitorló" Szálasi Ferencre.
Cserkészek
1933. aug. 4-15-én, Gödöllőn rendezik a cserkészek világtalálkozóját.
Magyarországon 1909-ben alakul. 1913-ban egyesülnek a különböző vallási alapon szervezett csapatok, Országos Cserkész-Őrszem Szövetség (1919-től Magyar Cserkészszövetség) néven.
1924-ben megalakul a Magyar leány Cserkészszövetség is.
A keresztény-nemzeti, katonás szellemű életkor szerint farkaskölykökre, apródokra, kis- és öregcserkészekre tagolódó mozgalom élén olyan kiválóságok álltak, mint Sík Sándor piarista tanár, Megyercsy Béla, ref. lelkész, és Teleky Pál.
1939. szept. 1. a II. vil.háb. kitörése. A németek kezdték, hadüzenet nélkül......
Leventeség intézménye
1939. évi, a honvédelemről szóló II. tc. a LEVENTE-kötelezettséget kiterjesztette az iskolai ifjúságra is. Ezt a katonai előképzés intézményét még 1921-ben hozták létre.
A katonai előképzés 1941 nyarán nyerte el végleges szervezetét: a kormányzó 1941 júl. l8-án ,,Legfelsőbb Elhatározást" adott ki ,,az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról". Felállították a HM VIII. Csoportját a ,,testnevelési- és sport vonatkozású ügyek intézésére.". A csoportfőnököt az államfő nevezte ki; a hadtest és a dandár leventeparancsnokok különleges esetben (tehát, háborúban) teljes állományukkal a helyükön maradnak és folytatják szolgálatukat.
A nyilasok 1944-ben, minden gátlás nélkül céljaik szolgálatába állították a leventeköteles korúakat: katonai munkaszázadokba szervezték őket; a leventék képezték az újonnan felállított nemzetőrség magvát; nagy-létszámú levente lépett be a magyar SS-alakulatokba, de ezenkívül is sor került bevetésükre; végezetül megszervezték a leventék ,,segédszolgálatát", majd tízezrével kihurcolták őket az országból.
1941-től özönlenek a menekültek Magyarországra. Horthy Miklós menekültügyi biztosa: Id. Antall József, százezrével szervezi meg a zsidó származású, különböző nemzetiségűek mentését. Szobrot mégis Wallenbergnek állítottak és nem neki...
Nyilas hatalom
1944. okt. 15. Horthy már tudja, hogy elvesztették a németek a háborút és egy kiugrási kísérlet után Szálasi vezetésével a nyilasok átveszik a hatalmat. Wessenmayer követelte a kormányzótól, hogy nevezze ki Szálasit miniszterelnöknek, és mondjon le kormányzóságáról.
A kormányzó helyzetét nehezítette, hogy Miklós fiát, egyetlen élő gyermekét a németek túszul ejtették. Szálasi vele zsarolta, hogy szabadon engedi a fiát, ha aláríja a kinevezését.
Horthy végül, október 16-án aláírta. Miklós fiát továbbra is fogságba tartották..
Az 1939 februárjában megalakult Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom tagsága az első év folyamán 250-300 ezer főre duzzadt. A nyilas szellemiségű pártok az 1939-es választásokon több mint egymillió szavazatot (30%) kaptak, s ezzel 49mandátumot szereztek.
A magyar társadalom roppan szociális feszültség halmozódott föl. A párt programja ,,munkaállamot" hirdette meg.
1945. márc. 29-én a Nyilaskeresztesek alá vont állam szétesett.
Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
1948. szept. 6-án megalakult a szovjet katonai és állambiztonsági szervek közreműködésével az Állambiztonsági Hivatal, Vezetője Péter Gábor volt.
Biztonsági feladatok ellátására alakult meg.
1945 március elején a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai osztálya, majd a gazdasági viszonyok rendőri felügyeletére július végén létrehozták az ún. Gazdasági Rendőrséget.
Mindegyik szerv feladatkörébe megelőző és megtorló, illetve felderítő jellegű intézkedések, internálások stb. tartoznak.
1948. szeptember 6-án megszüntették a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya elnevezést s helyette a szervezet neve a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága lett.
Az ÁVH ,,formálisan állami, ténylegesen pártszerv; a párt politikai bizottságának a szerve".
Ezt így fogalmazták meg a továbbfejlesztésről szóló javaslatban. Felette a felügyeletet a Minisztertanács megbízásából a belügyminiszter gykorolja. A létszámot 28 ezer főben állapították meg. Az ÁVH feladatai elvégzésére bizalmi hálózatot épített ki, őrizetbe vételeket foganatosítot, házkutatásokat tarthatott, lés nyílt nyomozásokat - kihallgatást - végezhetett. A felderített és őrizetbe vett ,,ellenséget" az igazságügyi hatóságoknak kellett átadnia. Az ÁVH saját felügyelte alá két börtön és több internálótábor tartozott, majd később (1950. febr. 1-től) az elhárító szolgálatot a Honvédelmi Minisztériumtól is az ÁVH-hoz csatolták. Az ÁVH-n folyó vizsgálatokba Rákosi mellett Farkas Mihály is aktívan beavatkozott, s így a szervezet által előkészített majd lefolytatott koncepciós perekben is nagy részük volt.
Forrás: A magyarok krónikája/Officina Nova Kiadó/1996.
Munkásőrség
A levert 1956-os forradalom után, a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 1957. február 18-án egy törvényerejű rendelettel (1957/17.) létrehozta a Munkásőrséget, amely a karhatalmi egységeket volt hivatott felváltani. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett, habár soha nem vetették be. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek. 1989. október 31-én az ún. ,,négy igenes" népszavazáson a választók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, aminek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület parancsnoka Halász Lajos (1957-1962), Papp Árpád (1962-1980), végül Borbély Sándor (1980-1989) volt.
Forrás: Wikipédia
Szerkesztette: Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: segédszolgálatát, öregcserkészekre, kormányzóságáról, közreműködésével, szociáldemokrata, mezőgazdasáégban, munkásszázadokba, ellenforradalmi, korosztályainak, peremvidékeinek, nyilaskeresztes, katonatanácsban, végrehajtásáról, hadügyminiszter, turkesztániában, minisztertanács, állambiztonsági, munkaszázadokba, belügyminiszter, hadrafoghatóság, hatalomátvlétel, kormányzótanács, felfegyverkezve, farkaskölykökre, minisztériumtól, meggyőződésével, katonapolitikai, megszüntetésére, kötelezettséget, fegyverfogásra, magyarországra, katonatanácsok, újraszervezése, internálótábor, szükségességét, visszanyetrték, uralkodói parancs, háború kitörésekor, magyar törvények, történelmi Magyarország, első világháborúban, 1917 októberéig, ország 18-40, orosz forradalmat, hadifoglyok legnagyobb, magyarok aránya, 30-50 %-ot, táborokban 1917-ben, hazai munkás-, csoportok kapcsolatokat, bolsevik szervezetekkel, hatalomátvlétel után, Vörös Hadsereg, Pogáyn József, Böhm Vilmos, Stromfeld Aurél, Magyar Nemzeti Tanás, Csernák Imre, Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival, Magyarországi Szocialist Párt, Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás-, Forradalmi Kormányzótanács, Vörös Őrséget, Cserny József, Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának, Korvin Ottó, Szamuely Tibor, Nemzeti Hadsereghez, Vitézi Rend, Várpalota Zsigmond-kápolnájában, Legfelsőbb Hadúr, Szálasi Ferencre, Országos Cserkész-Őrszem Szövetség, Magyar Cserkészszövetség, Megyercsy Béla, Teleky Pál, Legfelsőbb Elhatározást, Horthy Miklós, Antall József, Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom, Államvédelmi Hatóság, Állambiztonsági Hivatal, Vezetője Péter Gábor, Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai, Gazdasági Rendőrséget, Magyar Államrendőrség Államvédelmi, Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága, Honvédelmi Minisztériumtól, Farkas Mihály, Officina Nova Kiadó, Forradalmi Munkás-Paraszt, Halász Lajos, Papp Árpád, Borbély Sándor, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| uralkodói parancs, háború kitörésekor, magyar törvények, történelmi Magyarország, első világháborúban, 1917 októberéig, ország 18-40, orosz forradalmat, hadifoglyok legnagyobb, magyarok aránya, 30-50 %-ot, táborokban 1917-ben, hazai munkás-, csoportok kapcsolatokat, bolsevik szervezetekkel, hatalomátvlétel után, hadifoglyok visszanyetrték, internacionalista alakulatokban, frontról hazaözönlött, hadsereg újraszervezése, hadsereg létesítéséről, hadsereg alapját, ütőképes haderő, ország peremvidékeinek, háborús fáradtság, nemzetőrségek között, nyílt lázadásokig, akkori hadügyminiszter, szociáldemokrata pártban, hadsereg megújításában, forradalom éjszakáján, győzelem után, kormány megállapodott, katonatanácsban választott, egyes zászlóaljak, katonatanács részt, ország politikájának, kormány ellenőrző, propaganda szervei, munkásosztály mozgósításáról, üzemi dolgozók, forradalmi Kormányzótanács, leghírhedtebb közülük, különítmény tagjai, részleg tevékenységét, vidéki fegyveres, ellenforradalmi lázadások, rendelkezésére álló, személyben törvényt, elfogottak felett, halálos ítéleteket, helyszínen nyomban, forradalmi törvényszékek, rögtönítélő bíróságok, vörös terror, nemzeti hadsereg, trianoni békediktátum, kollektív bűnösség, fenti adatok, kötelező hadrafoghatóság, behívó parancsot, katonailag szervezett, hadi kitüntetéseket, tagban örökölhető, további esztendőkben, cserkészek világtalálkozóját, különböző vallási, németek kezdték, honvédelemről szóló, iskolai ifjúságra, katonai előképzés, kormányzó 1941, ifjúság katonás, testnevelés erőteljesebb, államfő nevezte, helyükön maradnak, nyilasok 1944-ben, leventeköteles korúakat, leventék képezték, újonnan felállított, magyar SS-alakulatokba, leventék „, menekültek Magyarországra, zsidó származású, kiugrási kísérlet, nyilasok átveszik, kormányzó helyzetét, németek túszul, 1939 februárjában, nyilas szellemiségű, 1939-es választásokon, magyar társadalom, párt programja, szovjet katonai, gazdasági viszonyok, szervezet neve, párt politikai, belügyminiszter gykorolja, igazságügyi hatóságoknak, elhárító szolgálatot, szervezet által, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1196
- e Hét: 6704
- e Hónap: 15308
- e Év: 51249
|
|
|
Offline
